2018. január 14., vasárnap

MÁSIK UNIVERZUM

GELLÉRT ANDRÁS
(facebook, 2017. december 25.)

Az idősödő fizikusnak volt egy depressziós tanítványa, aki rendszeresen sírva ült be az óráira. A tudós-tanár naponta találkozott mélabús diákokkal, de ez a lány volt köztük a legszomorúbb, ezért segíteni szeretett volna neki.
- Mondja Lili, mi bántja magát ennyire, hogy örökké könnyes a szeme?
- Nehéz ezt elmondani tanár úr.
- Mondja csak, ezért akartam magával négyszemközt beszélni.
- Megaláznak.
- Kik alázzák és miért?
- Sokan.
- De miért bántják?
- Mindenki másért. Szegény vagyok, csúnya, nincs autóm, lakásom, nincs barátom, nem vagyok sikeres.
- Figyeljen rám Lili. Ha legközelebb valaki bántja magát, akkor sorolja fel magában ezeknek a bolygóknak a nevét. Jupiter, Saturnus, Uranus, Plutó, TrEs-4.
- Miért tegyem ezt?
- Mert ha képes igazán mélyen belegondolni abba, hogy ezek szinte felfoghatatlan méretű égitestek, miközben az önt megbántó emberek porszemek, semmik és senkik, élnek 60-70 évig, aztán örökre eltűnnek, semmi nem marad utánuk, még a nevükre sem fognak emlékezni, miközben ezek a bolygók többmilliárd évesek, és bizonyára még sok milliárd évig létezni fognak, akkor súlytalanná és jelentéktelenné válik mindaz amit magának mondanak.
Lili megfogadta a tanácsot, így a legnagyobb sértésekre is csak annyit válaszolt, "Jupiter, Vénusz, Saturnus, Uranus, TrEs-4." Természetesen bolondnak nézték, de az egyetemista lány másik univerzumba költöztette a lelkét, ahol végre minden a helyére került és már valóban nem volt jelentősége a földi ostobaságoknak.

avilagtitkai.com


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése