WOLFNÉ, WOLFNÉ, WOLFNÉ

GÁBOR GYÖRGY
(facebook; 2017. március 28.)

Nos, a facebook kitörölte azt a bejegyzésemet, amelyet a lájkok számából ítélve több mint háromszázan pontosan megértettek, csak az agyilag takaréklángon sercegő facebookos csapat és/vagy az algoritmusuk, valamint a leépült agyú, iróniára totálisan érzéketlen, a kormányhoz lojális és az ő kedves hatalmukkal szemben tisztességtelen hangot megütőt most és mindörökké feljelenteni kész alakok nem, így aztán a facebook egy napra letiltott. A hercig magyar szurkolókat senki sem törölte ki, senki sem tiltotta le, ám a rájuk reagáló, s őket nevetségessé tevő bejegyzést a facebook annál inkább. A facebook nevű obscsinának, mint elvont entitásnak a szelleme, gondolkodása és erkölcse immár rogáni magasságokban szárnyal.
Tessen mondani, kedves facebook bácsi, azt szabad mondani, hogy seggfejnek tetszik lenni? Személyesen is és algoritmusosan is.
A fel- vagy bejelentőkhöz nincs kérdésem, hisz meg sem értenék. Ők mindig is rutinból tették és teszik a dolgukat. Csak egy Örkény-egypercest küldök nekik, szeretettel:
Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.
Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik. Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné, Wolfné, Wolfné.

SZOLIDARITÁS

Az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorandusz hallgatói szolidárisak a Közép-európai Egyetemmel

Zsofia Nagy·2017. március 29.

Az ELTE Társadalomtudományi Kar doktori programjainak –az interdiszciplináris társadalomkutatások, a szociálpolitika és a szociológia doktori iskola – alulírott hallgatói szolidaritásunkat fejezzük ki a Közép-európai Egyetemmel a héten bejelentett diszkriminatív jellegű tervezett törvénymódosítások kapcsán. A tervezett változtatások azzal fenyegetnek, hogy ellehetetlenül a magyarországi akadémiai élet egyik jelentős központja és műhelye, amely tevékenységével folyamatosan hozzájárul a magyarországi tudomány nemzetközi sikereihez; inspirációt és együttműködést jelent számos hazai tudományos és felsőoktatási szereplő számára. Arra kérjük a tudományos élet hazai és nemzetközi szereplőit, hogy szolidaritásukat kifejezve lépjenek fel a tudományos autonómiába való beavatkozás ilyen és hasonló kísérletei ellen.

//

Doctoral Students of ELTE Faculty of Social Sciences stand in solidarity with Central European University

We, the undersigned students of the doctoral programs – interdisciplinary social research, social policy and sociology - at ELTE Faculty of Social Sciences stand in solidarity with Central European University opposing the discriminatory legal amendments proposed earlier this week by the government. The planned modifications threaten the very existence of an important center and workshop of academic life in Hungary that continues to contribute to the international successes of Hungarian social sciences, and that provides inspiration and cooperation for scientific and academic actors. We call on the natonial and international scientific community to show their solidarity and stand up against such attempts to interfere with academic autonomy.

Budapest, 2017. március 29.

Babarczy Balázs, Bacsák Dániel, Bazsalya Balázs, Czinderi Kristóf, Csabai Lucia, Elek Zsuzsanna, Fadgyas-Freyler Petra, Farkas Borbás Fanni, Galovics Gergely, Gervai Nóra, Halász Péter, Harsányi András, Kállai Péter, Kiss Gabriella, Kiss Julianna, Kiss Máté, Kohlmann Dávid, Lator Anna, Léderer András, Máté Anna, Menich Nóra, Mirkó Anna, Misetics Bálint (egyúttal a CEU diákja), Nagy Alíz, Nagy Zsófia, P. Szabó Dénes (az ELTE TáTK Doktorandusz Önkormányzat alelnöke), Pénzes Marianna, Sipos Alexandra, Szilberhorn László, Turányi Tatjána, Vigvári András, Wollner Márta

CÍM NÉLKÜL

BELLA DORA fotója

Bella Dora: Cím nélkül, 2017.

A KÖVETKEZŐ CÉLPONT

Egy tegnap benyújtott törvénymódosítással a magyar kormány megkezdte a Közép-európai Egyetem, a CEU kinyírását. Nem mintha különösebb baja lenne vele, Kovács Zoltán kormányszóvivő például ott szerezte egyik diplomáját, csakhogy az Orbán-kormány pont úgy funkcionál, mint a bankrablók és a sorozatgyilkosok: nem tud leállni. Az egyik még több hullára, a másik még több pénzre szomjazik, máskülönben életképtelen, a magyar kormány meg egyszerre mindkettőre.
De ebben sincs semmi új.
Mindenki látja, hogy a téboly fűti őket, ami addig tart, amíg őket is el nem emészti majd a tűz. A CEU likvidálása persze nem fog harc nélkül menni, valószínűleg nem is egyetlen tollvonással tervezik, hiszen a kormány hatalmas nemzetközi figyelemre számíthat, de ezt nyilván alaposan végiggondolták, mielőtt belevágtak. A sírásásban profik.
Az Origo, a kormány egyik elaljasodott médiavérebe már tipikus rákosista-orbánista módon mószerolt is tegnap. Éppen csak illegális pénznyomtatással nem vádolta meg az egyetemet. Amely a nemzetközileg is jegyzett színvonala mellett nem mellesleg évi egymilliárd forintot fizet be az államkasszába.
Persze mi egymilliárd forint a bankrablás semmihez nem hasonlítható öröméhez képest.
Az egyetem rektora rögtön levélben reagált. Egyebek között visszautasította az Origo hazugságait – csak győzze majd a többi latrinalapét is –, továbbá „… azt kéri az egyetem dolgozóitól, hallgatóitól és barátaitól, hogy itthon és külföldön politikai, tudományos, egyetemi körökben vessék latba minden befolyásukat, hogy a törvénytervezetbe foglalt szándékok ne valósulhassanak meg.”
Külföldről nyilván lesz is elég támogatója a CEU-nak, az ellenállás sikere inkább az itthoni szereplők morális tartásán múlik. És az nem sok jót ígér. Ez az ügy, úgy vélem, a társadalom nagy része számára jórészt észrevétlen lesz, legfeljebb marginális fontosságú, viszont a rektori levélben említettek - a potenciális ellenállók - elvben nem lennének esélytelenek.
Csakhogy az elmúlt hét évben a magyar értelmiség elvétve bizonyította, hogy a megtámadott társadalom számíthat rá. Ahelyett, hogy újra és újra leleplezték volna az Orbán-rendszer igazi természetét, inkább mentegették, elemezték, finomkodtak. A társadalmi ellenálláshoz szükséges intellektuális és morális klíma megteremtése helyett a legtöbben elbújtak, hallgattak, a rendszer legitimitásának gyengítése, aláásása helyett sokan inkább annak igazolóivá váltak. Írások, interjúk, stúdióbeszélgetések tömege tanúsítja a sok megalkuvást, álnokságot, számító helyezkedést.
E nélkül a CEU sem kerülhetett volna terítékre.
Az egyetem melletti erőteljes kiállással, az érte megvívott őszinte, elszánt harccal a magyar értelmiség, közte az egyre elnyomottabb, megalázottabb egyetemi világ visszaszerezhetné becsületét.
Ha beleállnak ebbe a küzdelembe, győzhetnek, megmenthetik a CEU-t, s vele saját magukat, ha viszont ezúttal is félrenéznek, az egyetemi padok örökre a gyalázat sírköveivé válnak.

CSOMÓS MARI - A NEMZET SZÍNÉSZE

FELVIDÉKI JUDIT

(facebook; 2017. március 27.)

Csomós Marit a február végén elhunyt Berek Katalin helyére választották be a nemzet színészei közé. Az 1943 szeptember 25-én született színésznő Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Drága Mari! Szeretettel gratulálok! Emlékszel? A Főiskolán tanított (Deme) Gábor dramaturgiát. A filmes osztálynak tartott óráinak nagy része az Erzsike presszóban végződött. Akkoriban készült el a Cserepes Margit házassága c. tévéfilm. Gábor megnézette velünk. Én nem tudtam, hogy a csajszi főszereplő a felesége. Kritizáltuk a filmet, a színészeket, nagyképűsködtünk, mint a jövő rendezői, de leginkább fel akartuk hívni magunkra a figyelmet. Mondani valami botrányosat... Sikerült. Deme Gábor úgy döntött, hogy bemutat Neked. És a következő szolnoki premierre levitt magával kocsival. Akkor ismertelek meg személyesen. 1974-ben. Aztán emlékszel a Rákóczi utcai vetítőre, ahol levetítették az Utolsó Tangó Párizsban c. filmet, hangalámondással? Mi is ott szorongtunk hárman, s hogy elférjünk, az öletekben ültem keresztben, s megkérdeztem tőled a füledbe súgva, hogy miért....? M.B. mit és miért a lánnyal?És belőled és Gáborból feltört a nevetés úgy, hogy alig bírtátok abbahagyni... Aztán, aztán teltek- múltak az évek, és Gabi elment, és mi mindig találkoztunk, dolgoztunk együtt, mindig csak egy kicsit, aztán nagyon, aztán engem kirúgtak és a lehetőségeim megszűntek. De boldog vagyok, hogy szerethettelek, hogy rendezhettelek, hogy van min együtt nevetnünk és sírnunk az elmúlt 40 egynehány évet végiggondolva. Mari, Mari! Köszöntelek! Mert megérdemled!

Csomós Mari

A DOBOZ

"A DOBOZ"

TARDOS JULIANNA
(facebook; 2017. március 27.)

A doboz: 50 évig lapult Apánk íróasztalában. Mi 50 évig kerestük Kodály leveleit, de nem leltük. Nemrég kinyitottam a dobozt: megvannak a levelek, sőt! Íme az első „sőt”, Weöres Sándor verset is írt, mindjárt hármat. 1963.októberében

 

Utóirat: Weöres Sándor 1970-ben végre megkapta a Kossuth díjat. Apánk akkor, a díj átadás napján pár hónapja már nem élt. A telefon megcsörrent reggel és Sanyika (Apa így hívta) azt mondta: "este a tévében biztosan látni lehet majd a díjátadást. Nekünk nincs tévénk. Olyan jó lenne veletek együtt nézni a híradót, magamat látni. Mehetünk?" Így aztán este nálunk néztük a többszörösen történelmi pillanatot: Weöres Sándor és Károlyi Amy tévét nézett, és Sanyika Kossuth díjat kapott. A DOBOZ első napjához ez is hozzá tartozik. Holnap - a sikerre tekintettek - a DOBOZ nagy rejtvény jön, hátha valaki megfejti közületek.

KŐBÁNYAI VÍZTÁROZÓ

SZOKODI BEA fotója
Kőbányai Víztározó, 2017

Szokodi Bea: Kőbányai víztározó, 2017

NEMZETI KONZULTÁCIÓ

LÉVAI JÚLIA MÍRA
(facebook; 2017. március 27.)

Ki szólítja fel Orbánt, hogy ne tegyen föl drága pénzért ismét hazug és értelmetlen kérdéseket az állampolgároknak?
Lehet tudni, hogy a kérdőívében megint illegális bevándorlóknak fogja nevezni a menekülteket és nem létező betelepítési kényszerről fog véleményt kérni.
Emellett a civil szervezetek gazdálkodásáról is értelmetlen kérdést fog feltenni, hiszen azok gazdálkodása ma is átlátható.

De ha most megint azt mondom, hogy szerintem ezek nagyon egyszerűen és érthetően megfogalmazható mondatok lennének, amelyeket mondjuk kevésbé a Kétfarkú Kutya Pártnak, mint inkább a parlamenti pártoknak kéne közzétenniük, akkor a pártkitartottak ismét rám ugranak: dehogy kellenek ide érthető és frappáns mondatok, én vagyok a hülye, amiért nem értem, hogy taktikázás kell ide, nem egyenesség.
Ami persze végül is az ő bajuk és a levét is ők fogják meginni, amikor majd mindannyian mennek a süllyesztőbe, csak hát közben megint senki sincs, aki legalább odatenné a nyilvánosság elé az igazságot, a kormány drága pénzen reklámozott hazugságaival szemben.

DIALÓGUS

 PARÁSZKA BORÓKA
(facebook; 2017. március 27.)

- Jó napot kívánok, pénzt szeretnék küldeni.
- Megint maga az?
- Muszáj vagyok.
- Na ide írja a nevét a címzettnek. Valami rendes nevet írjon ám nekem.
(írom)
- Ez mi?
- A neve a címzettnek.
- Ilyen izékkel?
- Ezek az izék görög betűk. Görög neki a neve, mert hogy ő görög.
- Hát mi ilyent nem tudunk.
- Oké, ha nem tudnak, akkor átírom.
- Írja is át! De rendesen ám, mert nálunk itten Európában arab betűkkel írunk.
- Komolyan? Ezt itt mondja a Limesen?
- Ne beszéljen össze vissza, írjon.
- Én kérek elnézést. A reggel arab betűkkel írtam a címzett nevét, azért nem vette el a pénzt. Azért kellett a görög nevű ember, mert azt mondta, hogy arab nevűeknek nem utalnak.
- Igen, mert az szír volt, tetszik érteni?
(beszélgetések az európai ügyintézőpultnál)

Várady Róbert: Nehéz dialógus, 2015., olaj, vászon

VÍZ

SZEIVOLT KATI
olaj, vászon, vegyes technika, 74 x 114

Szeivolt Kati: Víz; olaj vászon, vegyes technika; 74x114

ELHÁRÍTÁSOK

LÉVAI JÚLIA MÍRA

blogbejegyzés; 2017. március 24.

 

Miután az ünnepi beszéde (eufemizmus; valójában uszításai) alatt délelőtt kifütyülték a miniszterelnököt, délután az állami rádió valamely szerkesztője azonnal kivette az esti gyerekműsorból A szépenszóló fütyöri című mesét, nehogy valaki annak hallatán a politikai eseményre asszociáljon.

A hatalom számára kínos asszociációk kizárásának, mesterséges elhárításának szándéka nem új törekvés, és, mint minden befolyásolási gyakorlatnak, természetesen ennek is van alapja. Az emberek többsége lusta mélyebben elgondolkozni az összefüggéseken és szívesebben hagyatkozik készen kapott klisékre. Ám ha olykor mégis megüti a fülét egy-egy analógiáknak utat nyitó kifejezés, az valóban megtörheti a lustaságát és kiprovokálhatja a dolgok összekapcsolását. Akár van alapja, akár nincs annak az összefüggésnek. Ha tehát a hatalom szolgái maximálisan be akarják biztosítani magukat, valóban az a legcélszerűbb, ha eleve kizárják az ilyen lehetőségeket.

Ezt a Magyar Rádió klasszikus korszakaiban is jól tudták, és gyakran alkalmazták is. Így például amikor a hetvenes években az egyik főbemondó látta, hogy a zenei szerkesztő (G.Zs.) közvetlenül a hírek mögé tenné az éppen aktuális slágert, amelyben viszont az áll, hogy "Nekem mondhatjátok a híreket!", rögtön látta, hogy ebből baj lehet, hiszen a hallgatónak eszébe fog jutni, hogy a híreket akár el is engedhetné a füle mellett. Ezért azonnal kicseréltette a dalt egy neutrálisabb szövegűre. Ugyanígy 1993-ban is kiválóan megoldotta a feladatát az a főszerkesztő, aki szerint ha október hatodikán Mozart Requiemjét játszanák le a rádióban, akkor a szerző osztrák volta miatt mindenkinek a labancok jutnának az eszébe, ami sértené az aradi vértanúk emlékét. Így a Requiemet gyorsan kivették a műsortervből és egy Dohnányi műre cserélték. És mivel annak utolsó tétele A bolond német így jár táncot címet viseli, ezzel egyúttal a teljes, ellenséges népcsoportot is rendesen a helyére tették.

Mint a fentiekből is látható: a hatalom védelmére elszegődött újságírók hol eltalálták, hol meg nem, hogy valóban áthallásos dologgal állnak-e szemben. Ám mivel a témában nem készültek minden részletre kiterjedő felmérések, ezért már sosem fogjuk megtudni, hogy ha pl. valóban Mozart gyászmiséjével emlékezett volna a rádió az aradi vértanúkra, akkor az emberek hány százaléka mondta volna azt, hogy na, azért egy osztrák származású már mégse mondja meg nekünk, hogy mit jelent gyászolni. Így mégiscsak azt kell gondolnunk, hogy az ilyesfajta elhárítások nem tartoznak feltétlenül a legbiztonságosabb szakmai megoldások közé. Már csak azért sem, mert hiszen most, az idei alkalommal egészen biztosan alaposan elvétették a dolgot. Amit ugyanis a fütyöris mese helyett betettek, az, ha lehet, még annál is áthallásosabb. És ráadásul nem csupán alkalomhoz kötve, hanem az év bármely napján. A Sárkányölő Sebestyén című mese ugyanis arról szól, hogy akinek elveszi az eszét a hirtelen jött gazdagság, a pénz válik a mindenévé és ettől örökre elfelejti, hogy honnan jött és mivel tartozik a többieknek, az akár kővé is változhat. Márpedig abban felmérések nélkül is biztosak lehetünk, hogy ma Magyarországon alig van ember, akinek erről ne a hatalmon lévők jutnának eszébe. És ebbe lassan az óvodásokat is beleszámíthatjuk. Úgyhogy a szerkesztők helyében nem érezném magam biztonságban. Hiszen odafönn még az is megfordulhat valaki fejében, hogy ez a mese sem kerülhetett oda véletlenül. Sőt, ha jól utánagondolnak, már vannak is bizonyítékaik arra nézvést, hogy a helyzetet Soros egy beépített embere állította elő. S az ilyen helyzetek elhárításában jelenleg ők a legprofibbak.

 

Sárkányölő Sebestyén