(facebook; 2017. május 7.)
Elnézve hogy az új francia köztársasági elnök végigsétált Mitterrand
egykori lába nyomában, csakaszondom, ha majd visszatér, létrejön itthon a
negyedik köztársaság, olyan pipogya és felkészületlen kormány ne legyen
már itt még egy, amelyik nem fekszik rá a respublika szimbólumainak
kialakítására. Macron a piramis elé állt győzlemi beszédet mondani. Az
elé az épület elé, amely a francia múlt, és a francia jövő közötti
kapocs, melyet Mitterrand, konfliktust fölvállalva, megbízásos
alapon, azzal a kínai-amerikai I.M. Pei-jel terveztette meg, aki a
washingtoni National Gallery építésze volt, s akit később Kohl is
megbízással jelölt ki Berlinben a Német Történeti Múzeum (amúgy Tatlin
parafrázis) épületének megtervezésére. Ezek a gesztusok nagyon tudatosan
szimbolikusan is összekapcsolják az euroatlanti hatalmi térség
központjait. Macron, amikor a Pyramide elé állt, ezt az erőt és
értékvilágot képviselte.
Eddigi balakaármilyen kormányaink nem építettek szart se, hagyták az ország valamennyi szimbolikus terét a retrográd és álszent álnemzeti valódi szélsőjobbos térfoglalók által leuralni. Csak a Kutyákok érzik és értik ezt ösztönösen, akik az ákombákom helységnévtáblák ellenébe mennek. Ezt csak azért mondom, mert ahogy Párizs főtengelye a Medici Katalin féle Louvre épületéből indul, Mitterrandnak köszönhetően a modern Franciaország szimbóluma, a Pyramide tengelyén keresztül nyílegyenesen megy át a Concorde tér obeliszkjén a diadalívig, és azon is túl kilométerek sokaságán keresztül egészen a dán Sperckelzen tervezte Új Diadalívig. Ez a térsor Párizs maga. Ez a térsor Franciaország szive. Minden eleme önmagán túlmutató jelentéssel bír. Az is, hogy milyen történelmi korok illeszkednek egymáshoz ebben a háromszáz év alatt kialakult városi főtengelyen, meg az is, hogy kik, milyen nemzetiségűek, milyen kulturális utalások kaptak itt helyet. Nálunk, ahol az arisztokratikus Budai Vár kupolás elnyúló tömbjével szemben, lent a pesti, polgári lapályon a Duna mentén kapott helyet a világi politikai központ, a hasonló tömegű Parlament, szintén nem a hűdeérdekes véletlen, hanem a tudatos térhasználat működött. Ezért megengedhetetlen, hogy a demokrácia intézményei a feudális központba térjenek vissza. Ezt a Kiegyezés korának politikusai bölcsen és mértékletesen rendezték el így, s ezt a kódot a Felcsút SC Budapestre kihelyezett senior tagozata írja most át egy járási szotyolabajnok intellektuális felkészültségével. Hazaárulásait most hagyjuk is. A legkevésbé sem mindegy hát, hogy a negyedik köztársaság mit hová helyez majd, minek milyen nevet ad, mely teret miképpen tölt fel szimbolikus tartalommal. És nem a Moszkva tér visszanévadóünnepségesítésére gondolok. Előre nézve kell Magyarország gyengécske és vékonyka demokratikus hagyományából, köztársasági szimbólumvilágából létrehozni egy újat, erőset, hiteleset.
Eddigi balakaármilyen kormányaink nem építettek szart se, hagyták az ország valamennyi szimbolikus terét a retrográd és álszent álnemzeti valódi szélsőjobbos térfoglalók által leuralni. Csak a Kutyákok érzik és értik ezt ösztönösen, akik az ákombákom helységnévtáblák ellenébe mennek. Ezt csak azért mondom, mert ahogy Párizs főtengelye a Medici Katalin féle Louvre épületéből indul, Mitterrandnak köszönhetően a modern Franciaország szimbóluma, a Pyramide tengelyén keresztül nyílegyenesen megy át a Concorde tér obeliszkjén a diadalívig, és azon is túl kilométerek sokaságán keresztül egészen a dán Sperckelzen tervezte Új Diadalívig. Ez a térsor Párizs maga. Ez a térsor Franciaország szive. Minden eleme önmagán túlmutató jelentéssel bír. Az is, hogy milyen történelmi korok illeszkednek egymáshoz ebben a háromszáz év alatt kialakult városi főtengelyen, meg az is, hogy kik, milyen nemzetiségűek, milyen kulturális utalások kaptak itt helyet. Nálunk, ahol az arisztokratikus Budai Vár kupolás elnyúló tömbjével szemben, lent a pesti, polgári lapályon a Duna mentén kapott helyet a világi politikai központ, a hasonló tömegű Parlament, szintén nem a hűdeérdekes véletlen, hanem a tudatos térhasználat működött. Ezért megengedhetetlen, hogy a demokrácia intézményei a feudális központba térjenek vissza. Ezt a Kiegyezés korának politikusai bölcsen és mértékletesen rendezték el így, s ezt a kódot a Felcsút SC Budapestre kihelyezett senior tagozata írja most át egy járási szotyolabajnok intellektuális felkészültségével. Hazaárulásait most hagyjuk is. A legkevésbé sem mindegy hát, hogy a negyedik köztársaság mit hová helyez majd, minek milyen nevet ad, mely teret miképpen tölt fel szimbolikus tartalommal. És nem a Moszkva tér visszanévadóünnepségesítésére gondolok. Előre nézve kell Magyarország gyengécske és vékonyka demokratikus hagyományából, köztársasági szimbólumvilágából létrehozni egy újat, erőset, hiteleset.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése