2017. május 8., hétfő

SZIMBÓLUMOK

 BOJÁR IVÁN ANDRÁS
(facebook; 2017. május 7.)

Elnézve hogy az új francia köztársasági elnök végigsétált Mitterrand egykori lába nyomában, csakaszondom, ha majd visszatér, létrejön itthon a negyedik köztársaság, olyan pipogya és felkészületlen kormány ne legyen már itt még egy, amelyik nem fekszik rá a respublika szimbólumainak kialakítására. Macron a piramis elé állt győzlemi beszédet mondani. Az elé az épület elé, amely a francia múlt, és a francia jövő közötti kapocs, melyet Mitterrand, konfliktust fölvállalva, megbízásos alapon, azzal a kínai-amerikai I.M. Pei-jel terveztette meg, aki a washingtoni National Gallery építésze volt, s akit később Kohl is megbízással jelölt ki Berlinben a Német Történeti Múzeum (amúgy Tatlin parafrázis) épületének megtervezésére. Ezek a gesztusok nagyon tudatosan szimbolikusan is összekapcsolják az euroatlanti hatalmi térség központjait. Macron, amikor a Pyramide elé állt, ezt az erőt és értékvilágot képviselte.
Eddigi balakaármilyen kormányaink nem építettek szart se, hagyták az ország valamennyi szimbolikus terét a retrográd és álszent álnemzeti valódi szélsőjobbos térfoglalók által leuralni. Csak a Kutyákok érzik és értik ezt ösztönösen, akik az ákombákom helységnévtáblák ellenébe mennek. Ezt csak azért mondom, mert ahogy Párizs főtengelye a Medici Katalin féle Louvre épületéből indul, Mitterrandnak köszönhetően a modern Franciaország szimbóluma, a Pyramide tengelyén keresztül nyílegyenesen megy át a Concorde tér obeliszkjén a diadalívig, és azon is túl kilométerek sokaságán keresztül egészen a dán Sperckelzen tervezte Új Diadalívig. Ez a térsor Párizs maga. Ez a térsor Franciaország szive. Minden eleme önmagán túlmutató jelentéssel bír. Az is, hogy milyen történelmi korok illeszkednek egymáshoz ebben a háromszáz év alatt kialakult városi főtengelyen, meg az is, hogy kik, milyen nemzetiségűek, milyen kulturális utalások kaptak itt helyet. Nálunk, ahol az arisztokratikus Budai Vár kupolás elnyúló tömbjével szemben, lent a pesti, polgári lapályon a Duna mentén kapott helyet a világi politikai központ, a hasonló tömegű Parlament, szintén nem a hűdeérdekes véletlen, hanem a tudatos térhasználat működött. Ezért megengedhetetlen, hogy a demokrácia intézményei a feudális központba térjenek vissza. Ezt a Kiegyezés korának politikusai bölcsen és mértékletesen rendezték el így, s ezt a kódot a Felcsút SC Budapestre kihelyezett senior tagozata írja most át egy járási szotyolabajnok intellektuális felkészültségével. Hazaárulásait most hagyjuk is. A legkevésbé sem mindegy hát, hogy a negyedik köztársaság mit hová helyez majd, minek milyen nevet ad, mely teret miképpen tölt fel szimbolikus tartalommal. És nem a Moszkva tér visszanévadóünnepségesítésére gondolok. Előre nézve kell Magyarország gyengécske és vékonyka demokratikus hagyományából, köztársasági szimbólumvilágából létrehozni egy újat, erőset, hiteleset.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése