A BUGRISSÁG TORA

Vásárhelyi Mária

(facebook; 2017. július 15.)

Ez a tegnap esti VB megnyitó sokkal többet mond el a hatalom gondolkodásáról, mentalitásáról és ízléséről, mint ezer nyilatkozat vagy ünnepi beszéd. Mert ezek tényleg azt hiszik, hogy pénzért minden megvehető, hogy minél többe kerül valami annál jobb és ha észveszejtően sok pénzt fizetünk valamiért, akkor az egyben garancia a sikerre is. A tegnap esti produkcióból, amelyre egy kisváros éves költségvetését költötték el "csak" négy dolog hiányzott; a tehetség, az ízlés, a mondanivaló és a munka. Hogy milliárdokért meg lehet venni a legkorszerűbb, leglátványosabb színpadi világítás- és pirotechnikát, afelől senkinek nem volt kétsége. Ez sikerült is, a mi pénzünkből. Ám a hozzáadott érték az kevesebb volt mint nulla, csak rontott a megvásárolt technika színvonalán. A tegnap esti árvalányhajas, ócskán magyarkodó, kivagyi giccsparádé olyan üresen kongott, mint egy kiszáradt hordó. Nem szólt semmiről, csak a magyar történelem legócskább közhelyeinek tehetségtelen és ízléstelen megjelenítéséről. Nem akartam hinni szememnek amikor a színpadon hol bal, hol jobb karját lengetve végigvonult Erzsébet királynő, és ennyi volt a fényárban úszó produkció. Vártam vártam, hogy egyszer csak dalra fakad vagy táncra perdül, de nem. Maradt a karemelgetés, amit egy alsó tagozatos balettiskolai növendék is kecsesebben csinált volna. (Csak arra tudok gondolni, hogy valakinek a rokona lehet) A mindenféle eredetiséget nélkülöző, giccses és dilettáns Experidance táncosai képtelenek voltak egy sorban, egyszerre megcsinálni azt a néhány lépéskombinációt, amelyből a produkciójuk állt. Az ilyen világversenyeken soha nem volt zászlók felvonulása, amely az olimpia rangjára akarta emelni a megnyitót, ehelyett az elviselhetetlen unalom gödrébe lökte. Igazán beszédes volt az elmaradhatatlan nepotizmus: amikor a miniszterelnök feleségének divattervező barátnője kedvéért igazi kelet-európai divatbemutatóvá alakult át a megnyitó. Hosszú perceken keresztül nézhettük a teljesen érdektelen és egyforma ruhákat. És ne feledkezzünk meg a többszörös kudarc után kiválasztott "sztárfellépőről", aki úgy nyomta le playback kísérettel a két számot, ahogy ezt igazi haknikirályok szokták. Gondolom -
a végső kétségbeesésen túl - azért esett rá a választás, mert ő kérte a legtöbbet. És azt gondolták, hogy ha ilyen drága, akkor az csak jó lehet. Hát nem volt az. És ráadásul hallani sem lehetett, mert csődöt mondott a hangtechnika. A tegnap este fényes bizonyítéka volt annak, hogy ezek tényleg úgy gondolják, hogy mindenki annyit ér, amennyije van, vagy amennyibe kerül. És annak is, hogy mennyire nem értik, hogy mi a művészet, a tehetség, a színvonal. Hogy valóban fogalmuk sincs, hogy mi a különbség Esterházy Péter és Wass Albert, Káel Csaba és Ascher Tamás, Mága Zoltán és Keller András, Ákos és Baksa Soós János között. Így azután nem csoda, hogy hagyják tönkremenni a magyar művészetet, kultúrát és tudományt, mert úgy gondolják, hogy akit nem tudnak megvenni, az nincs is. És jobban megérthetjük azt is, hogy miért harácsolnak ilyen gátlástalanul, miért fosztják ki az országot, és miért nem érzik soha, hogy most már eleget loptak. Azért mert azt hiszik, hogy minél nagyobb vagyonuk lesz, annál boldogabbak lesznek és így azután határ a csillagos ég. Hiszen "minden ember boldog akar lenni" és ők meg mindenkinél boldogabbak. Magyarországon tegnap este a bugrisság és parvenűség ülte torát 3.4 milliárd forintért.

Fotó: Reuters