GÁBOR GYÖRGY
(facebook; 2017. március 5.)
„Új gúnyát adtunk a magyar államra, levagdostuk a vadhajtásokat,
megerősítettük ott, ahol több izomra volt szüksége, és fogyókúrára
fogtuk ott, ahol hízásnak indult. Barátságos, egészséges, mosolygó
fogsor, de harapni képes fogak és erős állkapocs” - mondta a minap Orbán
Viktor.
Jó az, ha mindig követhető, hol tart épp tanulmányai során Orbán Viktor beszédírója, s ennek megfelelően épp mit ért félre és mit ad abból kínos és mulatságos képzavaroktól hemzsegő summázataként főnöke szájába. Most láthatóan az organikus államelméletről tanult, amelynek lényege, hogy az állam önálló élőlény, élő szervezet, s amely úgy működik, ahogy az egymásra utalt emberi test részei, szervei. Az elméletnek szép pályája volt az antikvitástól (Menenius Agrippa) a középkoron át a XVIII. századig és még tovább. A középkori Johannes Salisbury például arról beszélt, hogy a lélek a papság; a fej a fejedelem; a szív a tanács; a gyomor a fejedelem magán és pénzügyeinek vezetője; a mellkas a fejedelem környezete; a szemek, a száj, a fülek a bírák és főbb állami hivatalnokok; a kezek a katonaság és a végrehajtó közegek; a lábak pedig a földművesek és iparosok. Viszont az is igaz, hogy elkülönítette a „jó fejet” a „rossz fejtől”: az egészséges fej, azaz Isten képmása a jó királyé, a beteg fej viszont Luciferé, a zsarnoké. Az orbáni organikus államelméletet tehát innen is le lehetne vezetni. De akadt olyan organikus államelmélet, amely a nemzet demográfiai növekedését tartva szem előtt az állam legfontosabb szervének a férfi genitáliát nevezte meg, mint amely szaporít, sokasít, betölti az isteni parancsot („Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet!” - 1 Mózes 1,26)
Speciel én ez utóbbiból indulnék ki, ha szándékomban állna az orbáni állam élő szervezetként való leírása. Amint erre már valaki tett is kísérletet nevezetes organikus államelméletében, 2015. február 6-án.
Jó az, ha mindig követhető, hol tart épp tanulmányai során Orbán Viktor beszédírója, s ennek megfelelően épp mit ért félre és mit ad abból kínos és mulatságos képzavaroktól hemzsegő summázataként főnöke szájába. Most láthatóan az organikus államelméletről tanult, amelynek lényege, hogy az állam önálló élőlény, élő szervezet, s amely úgy működik, ahogy az egymásra utalt emberi test részei, szervei. Az elméletnek szép pályája volt az antikvitástól (Menenius Agrippa) a középkoron át a XVIII. századig és még tovább. A középkori Johannes Salisbury például arról beszélt, hogy a lélek a papság; a fej a fejedelem; a szív a tanács; a gyomor a fejedelem magán és pénzügyeinek vezetője; a mellkas a fejedelem környezete; a szemek, a száj, a fülek a bírák és főbb állami hivatalnokok; a kezek a katonaság és a végrehajtó közegek; a lábak pedig a földművesek és iparosok. Viszont az is igaz, hogy elkülönítette a „jó fejet” a „rossz fejtől”: az egészséges fej, azaz Isten képmása a jó királyé, a beteg fej viszont Luciferé, a zsarnoké. Az orbáni organikus államelméletet tehát innen is le lehetne vezetni. De akadt olyan organikus államelmélet, amely a nemzet demográfiai növekedését tartva szem előtt az állam legfontosabb szervének a férfi genitáliát nevezte meg, mint amely szaporít, sokasít, betölti az isteni parancsot („Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet!” - 1 Mózes 1,26)
Speciel én ez utóbbiból indulnék ki, ha szándékomban állna az orbáni állam élő szervezetként való leírása. Amint erre már valaki tett is kísérletet nevezetes organikus államelméletében, 2015. február 6-án.
 |
| alchetron.com/Agrippa-Menenius-Lanatus |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése