GÁBOR GYÖRGY
(facebook; 2017. március 16.)
Én most tényleg nem értem, miért tanakodik azon a fél (háromnegyed)
sajtó, hogy míg Orbán Viktor beszédét az állami tévé a háttérhangoktól
totálisan megszűrve közvetítette, addig a Hír TV közvetítésében tisztán
és kivehetően lehetett hallani a háttérhangokat. Arról van szó, hogy itt
két kortárs zenei koncepció figyelhető meg. Az állami tévé John Cage
útját járja, a Csend hangjait (4’33’’ Csend), míg a Hír TV Steve
Reichnek a „City Life”-ban alkalmazott komponálási technikáját, ahol viszont jelen van a modern metropolisz minden hangja és zaja, egyfajta hangdzsungelként.
De gondoljunk csak bele: míg a Saul fiában döntő szerepe volt a háttérhangokat és zörejeket megjelenítő fantasztikus hangtechnikának, addig a némafilmek világában semmi szerepe sem volt a hangtechnikának. Igaz, ez utóbbinál a mozikban mindig volt hangulatfestő zongorakíséret, ami – sajnálatos módon – az állami tévé közvetítéséből az Orbán-beszéd alatt elmaradt.
De gondoljunk csak bele: míg a Saul fiában döntő szerepe volt a háttérhangokat és zörejeket megjelenítő fantasztikus hangtechnikának, addig a némafilmek világában semmi szerepe sem volt a hangtechnikának. Igaz, ez utóbbinál a mozikban mindig volt hangulatfestő zongorakíséret, ami – sajnálatos módon – az állami tévé közvetítéséből az Orbán-beszéd alatt elmaradt.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése