L'ÉTAT C'EST MOI

LÉVAI JÚLIA MÍRA

(facebook; 2017. június 9.)

Büntetni, büntetni, büntetni mindenkit, ha mással nem, akkor azzal, hogy mindenben megnehezítik a dolgát, ebben élni ki az "én vagyok hatalmon!" mámorát.

Isteni érzés lesz majd ez odafönn nekik! Csak áll mindegyik a szobájában, és elképzeli, hogy abban a pillanatban is, amikor ő csak úgy kinéz az ablakon és gyönyörködik a város látványában, hány és hány ember kénytelen az ő nyomorult alattvalójuknak érezni magát! Hányan kényszerülnek arra, hogy formanyomtatványok valamint két tanú beszerzésével, esetleg ezek nevének ügyes odahamisításával töltsék az idejüket! (Ez utóbbit külön élvezet lehet elképzelniük, hiszen maguk is ezerszer átéltek már hasonló helyzeteket).

Miközben ráadásul az orvosuknak is eléggé meg kell izzadnia - fantáziálnak majd tovább -, amikor például ez az indoklásuk kerül elé: "Az e-recept rendszerben az orvos is láthatja, hogy a beteg mit váltott ki, s mit nem. /.../ Például nem kell sokat töprengenie, miért nem javul páciense állapota, ha azt látja, hogy egyáltalán nem, vagy nem azt váltotta ki, amit javasolt neki."

Ezen az utolsó mondatrészen különösen jól szórakoznak: na, vajon mikor meri feltételezni az orvos, hogy nem ő a hülye, hanem a hatalom szívatja őt? Mikor meri kimondani, hogy hülyeségeket beszél a törvény? Hiszen itt úgy tesznek, mintha a betegek olyasmit is kiválthatnának recepttel, amit az orvosuk nem javasolt - vagyis amiről nem adott receptet nekik! És arra vajon mikor jönnek rá, hogy igen, bizony: ezt annak az egy ezreléknyi betegnek a kedvéért fogalmazták bele a törvénybe, amely esetleg tényleg azzal szórakozik, hogy több orvostól is kérjen ugyanarra a betegségére recepteket. Hogy ez bizony szintén egy olyan törvény, amely milliókat büntet azért az egy, másképp is lefülelhető normaszegő miatt.

Mert nincs is nagyobb élvezet, mint tudni, hogy senki, még egy bolhányi vétket elkövető lény sem bújhat ki a mi vizsga tekintetünk alól! Bizony! Na de vajon merészeli-e majd az orvos ezt szóvá tenni? Fogadjunk, hogy nem merészeli!

De az se semmi, amit majd egy gyerekorvosnak kell kiállnia. Például amikor az ő törvényüknek megfelelően (mert van olyan hülye, hogy a diagnózisból kihagyja a közvetlen, vizsgálati tapasztalatait), szóval ha tényleg a receptek alapján szeretné követni mondjuk egy csecsemő vagy kisgyerek állapotát, miközben viszont azok gyógyszereit csak felnőttek nevére írhatta fel. Hiszen a csecsemő, a kisgyerek nem tud meghatalmazást adni. Viszont a csecsemőnek, kisgyereknek az esetek többségében két szülője van, éspedig az övétől eltérő nevekkel.

Mit kell majd izzadnia a gyerekorvosnak, amikor azt próbálja megoldani, hogy pl. a Szilágyi Erzsébet néven kiadott recept automatikusan elvezesse őt a kis Hunyadi Lacikához! Akinek a múlt héten még erős főfájása volt, most viszont már egy ideje semmit sem hallani felőle. Ezt a legjobb nekik ott fönn, a minisztériumban elképzelniük. Kár, hogy annak a Hunyadi gyereknek a fejét viszont ők már semmiképp sem intézhetik el. Pedig az lenne az igazi, ha ilyesmi hatalmuk is lenne, ha az ilyen szívatásoknál keményebb büntetéseket is kiélvezhetnének.

Csak hát ugye, ezt is megint elrontja nekik a Brüsszel. 

L' État C'Est Moi; Coronation Cartoon