LÉVAI JÚLIA MÍRA
(facebook; 2017. február 4.)
(facebook; 2017. február 4.)
Havas hamis mondata id. Antall Józsefről
Előzmény:
A WJLF dékánja, Majsai Tamás még 2011 augusztusában – tehát öt és fél éve – tette közzé azt a levelet, amelyet id. Antall József írt 1942 novemberében, a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság elnökének, gróf Károlyi Józsefnének. Antall ekkor a belügyminisztérium közigazgatási és szociális osztályának vezetője volt.
Előzmény:
A WJLF dékánja, Majsai Tamás még 2011 augusztusában – tehát öt és fél éve – tette közzé azt a levelet, amelyet id. Antall József írt 1942 novemberében, a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság elnökének, gróf Károlyi Józsefnének. Antall ekkor a belügyminisztérium közigazgatási és szociális osztályának vezetője volt.
A levél egyértelműen
bizonyítja, hogy szó sincs hősies zsidómentésről. Épp ellenkezőleg:
Antall mindent megtett a lengyel zsidók kirekesztése érdekében, és külön
gondot fordított arra, hogy megszervezze-megszerveztesse a kiemelésüket
a megmentendő lengyelek közül. Még detektív kirendelését is javasolta,
hiszen értesülései szerint ezek az emberek képesek voltak letagadni a
származásukat, csakhogy mentsék az életüket.
Mindezt pedig nem mellesleg egy évvel a Kamenyec-Podolszkijban lezajlott vérfürdő (1941. augusztus 27−28.) után.
A levélnek 2011-ben, amikor Kamenyec-Podolszkijről is sokan írtak és beszéltek, meglehetősen nagy sajtója volt, és a nyilvánosságban alapvetően tisztázódott, hogy Antall minden volt, csak zsidómentőnek nevezhető nemzeti hős nem.
Ebből azonban semmi nem jutott el Havas Henrikhez, mert ő ma a Havas a Pályán műsorvezetőjeként ugyanúgy felmondta az Antallról szóló mítoszt („nemzeti hős volt, aki lengyeleket és zsidókat mentett”), mintha a nyilvánosságban mi sem történt volna ebben az ügyben.
Természetesen nem dőlt össze ettől a világ, csak épp ismét rögzült egy hazugság ott, ahol nem a hazugságok rögzítése az újságírók feladata.
Íme, a meghatározó részlet:
"73/1942.
Méltóságos Grófnő!
Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy Lengyelországból zsidó fajú egyének szivárognak be Magyarországra és Méltóságod vezetése alatt álló Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságnál jelentkeznek részben támogatásért, részben pedig azért, hogy részükre valamely táborunkban való elhelyezkedés lehetősége kieszközöltessék. Kihallgatásunk alkalmával - amint értesültem - letagadják sok esetben, hogy zsidó fajúak és így könnyen lehetséges, hogy mi őket a legszigorúbb tilalom ellenére táboraink állományába felvesszük.
Ezért mély tisztelettel kérem Grófnőt, hogy az újonnan érkezett zsidó fajú menekülteket, továbbá akik erre gyanúsak, azonnal a KEOKH-hoz utasítani szíveskedjék. De leghelyesebb volna a KEOKH-tól egy detektívet kérni, aki őket odakísérné. Én Siménfalvy Őméltóságával, a KEOKH vezetőjével megbeszéltem az ügyet. Ő a legkészségesebben küld Méltóságodhoz detektíveket. Nagyon kérem kedves Grófnőt, hogy ezeket az eseteket a legszigorúbban méltóztassék kezelni, mert eltekintve attól, hogy ellenkező esetben magyar hatósági rendelkezésekkel méltóztatnék összeütközésbe kerülni, a lengyel szociális akció is csorbát szenvedne. Ugyanis, ha a magyar hatóságok azt látnák, hogy a lengyel menekültek közé - a velük szemben tanúsított nobilis eljárásunk következtében - külföldi zsidók szivároghatnak be, magukkal a lengyelekkel szemben is kénytelenek volnának olyan megszorító intézkedéseket tenni, amelyek következtében a lengyel menekültek helyzete is romlana. De a közérdek is ellene szól, hogy ezen a téren engedékenyek legyünk. Ha elterjed a zsidók körében, hogy Magyarországon a külföldi zsidóságnak is menedékjogot biztosítunk, akkor egész Európa zsidósága ideözönlenék.”
A levél teljes terjedelmében elolvasható itt:
Mindezt pedig nem mellesleg egy évvel a Kamenyec-Podolszkijban lezajlott vérfürdő (1941. augusztus 27−28.) után.
A levélnek 2011-ben, amikor Kamenyec-Podolszkijről is sokan írtak és beszéltek, meglehetősen nagy sajtója volt, és a nyilvánosságban alapvetően tisztázódott, hogy Antall minden volt, csak zsidómentőnek nevezhető nemzeti hős nem.
Ebből azonban semmi nem jutott el Havas Henrikhez, mert ő ma a Havas a Pályán műsorvezetőjeként ugyanúgy felmondta az Antallról szóló mítoszt („nemzeti hős volt, aki lengyeleket és zsidókat mentett”), mintha a nyilvánosságban mi sem történt volna ebben az ügyben.
Természetesen nem dőlt össze ettől a világ, csak épp ismét rögzült egy hazugság ott, ahol nem a hazugságok rögzítése az újságírók feladata.
Íme, a meghatározó részlet:
"73/1942.
Méltóságos Grófnő!
Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy Lengyelországból zsidó fajú egyének szivárognak be Magyarországra és Méltóságod vezetése alatt álló Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságnál jelentkeznek részben támogatásért, részben pedig azért, hogy részükre valamely táborunkban való elhelyezkedés lehetősége kieszközöltessék. Kihallgatásunk alkalmával - amint értesültem - letagadják sok esetben, hogy zsidó fajúak és így könnyen lehetséges, hogy mi őket a legszigorúbb tilalom ellenére táboraink állományába felvesszük.
Ezért mély tisztelettel kérem Grófnőt, hogy az újonnan érkezett zsidó fajú menekülteket, továbbá akik erre gyanúsak, azonnal a KEOKH-hoz utasítani szíveskedjék. De leghelyesebb volna a KEOKH-tól egy detektívet kérni, aki őket odakísérné. Én Siménfalvy Őméltóságával, a KEOKH vezetőjével megbeszéltem az ügyet. Ő a legkészségesebben küld Méltóságodhoz detektíveket. Nagyon kérem kedves Grófnőt, hogy ezeket az eseteket a legszigorúbban méltóztassék kezelni, mert eltekintve attól, hogy ellenkező esetben magyar hatósági rendelkezésekkel méltóztatnék összeütközésbe kerülni, a lengyel szociális akció is csorbát szenvedne. Ugyanis, ha a magyar hatóságok azt látnák, hogy a lengyel menekültek közé - a velük szemben tanúsított nobilis eljárásunk következtében - külföldi zsidók szivároghatnak be, magukkal a lengyelekkel szemben is kénytelenek volnának olyan megszorító intézkedéseket tenni, amelyek következtében a lengyel menekültek helyzete is romlana. De a közérdek is ellene szól, hogy ezen a téren engedékenyek legyünk. Ha elterjed a zsidók körében, hogy Magyarországon a külföldi zsidóságnak is menedékjogot biztosítunk, akkor egész Európa zsidósága ideözönlenék.”
A levél teljes terjedelmében elolvasható itt:
MAJSAI
TAMÁS, A WJLF DÉKÁNJA, KAMENECRE EMLÉKEZIK SZENZÁCIÓ : ID.ANTALL
JÓZSEF LEVELE A MENEKÜLT KÜLFÖLDI (LENGYEL) ZSIDÓK "IDEÖZÖNLÉSE" ELLEN!
"73/1942.
Méltóságos Grófnő!
Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy Lengyelországból zsidó fajú egyének szivárognak be Magyarországra és Méltóságod vezetése alatt álló Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságnál jelentkeznek részben támogatásért, részben pedig azért, hogy részükre valamely táborunkban való elhelyezkedés lehetősége kieszközöltessék. Kihallgatásunk alkalmával - amint értesültem - letagadják sok esetben, hogy zsidó fajúak és így könnyen lehetséges, hogy mi őket a legszigorúbb tilalom ellenére táboraink állományába felvesszük.
Ezért mély tisztelettel kérem Grófnőt, hogy az újonnan érkezett zsidó fajú menekülteket, továbbá akik erre gyanúsak, azonnal a KEOKH-hoz utasítani szíveskedjék. De leghelyesebb volna a KEOKH-tól egy detektívet kérni, aki őket odakísérné. Én Siménfalvy Őméltóságával, a KEOKH vezetőjével megbeszéltem az ügyet. Ő a legkészségesebben küld Méltóságodhoz detektíveket. Nagyon kérem kedves Grófnőt, hogy ezeket az eseteket a legszigorúbban méltóztassék kezelni, mert eltekintve attól, hogy ellenkező esetben magyar hatósági rendelkezésekkel méltóztatnék összeütközésbe kerülni, a lengyel szociális akció is csorbát szenvedne. Ugyanis, ha a magyar hatóságok azt látnák, hogy a lengyel menekültek közé - a velük szemben tanúsított nobilis eljárásunk következtében - külföldi zsidók szivároghatnak be, magukkal a lengyelekkel szemben is kénytelenek volnának olyan megszorító intézkedéseket tenni, amelyek következtében a lengyel menekültek helyzete is romlana. De a közérdek is ellene szól, hogy ezen a téren engedékenyek legyünk. Ha elterjed a zsidók körében, hogy Magyarországon a külföldi zsidóságnak is menedékjogot biztosítunk, akkor egész Európa zsidósága ideözönlenék.
Tapasztalatból tudom, hogy a Bizottság mekkora áldozatkészséggel és munkával végzi nemes feladatát, éppen ezért a Bizottság érdekében áll, hogy csak azon a területen fejtsen ki szociális működést, amelyen annak idején a Belügyminiszter Úr megengedte és hozzájárult.
Egyúttal is kérem Grófnőt, hogy holnapi napon Siménfalvy Őméltóságát értesíteni méltóztassék arról, hogy kik jelentkeztek eddig Méltóságodnál a zsidó fajú egyének közül és Budapesten ezek hol találhatók.
Antall s.k.,
miniszteri osztálytanácsos."
Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy Lengyelországból zsidó fajú egyének szivárognak be Magyarországra és Méltóságod vezetése alatt álló Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságnál jelentkeznek részben támogatásért, részben pedig azért, hogy részükre valamely táborunkban való elhelyezkedés lehetősége kieszközöltessék. Kihallgatásunk alkalmával - amint értesültem - letagadják sok esetben, hogy zsidó fajúak és így könnyen lehetséges, hogy mi őket a legszigorúbb tilalom ellenére táboraink állományába felvesszük.
Ezért mély tisztelettel kérem Grófnőt, hogy az újonnan érkezett zsidó fajú menekülteket, továbbá akik erre gyanúsak, azonnal a KEOKH-hoz utasítani szíveskedjék. De leghelyesebb volna a KEOKH-tól egy detektívet kérni, aki őket odakísérné. Én Siménfalvy Őméltóságával, a KEOKH vezetőjével megbeszéltem az ügyet. Ő a legkészségesebben küld Méltóságodhoz detektíveket. Nagyon kérem kedves Grófnőt, hogy ezeket az eseteket a legszigorúbban méltóztassék kezelni, mert eltekintve attól, hogy ellenkező esetben magyar hatósági rendelkezésekkel méltóztatnék összeütközésbe kerülni, a lengyel szociális akció is csorbát szenvedne. Ugyanis, ha a magyar hatóságok azt látnák, hogy a lengyel menekültek közé - a velük szemben tanúsított nobilis eljárásunk következtében - külföldi zsidók szivároghatnak be, magukkal a lengyelekkel szemben is kénytelenek volnának olyan megszorító intézkedéseket tenni, amelyek következtében a lengyel menekültek helyzete is romlana. De a közérdek is ellene szól, hogy ezen a téren engedékenyek legyünk. Ha elterjed a zsidók körében, hogy Magyarországon a külföldi zsidóságnak is menedékjogot biztosítunk, akkor egész Európa zsidósága ideözönlenék.
Tapasztalatból tudom, hogy a Bizottság mekkora áldozatkészséggel és munkával végzi nemes feladatát, éppen ezért a Bizottság érdekében áll, hogy csak azon a területen fejtsen ki szociális működést, amelyen annak idején a Belügyminiszter Úr megengedte és hozzájárult.
Egyúttal is kérem Grófnőt, hogy holnapi napon Siménfalvy Őméltóságát értesíteni méltóztassék arról, hogy kik jelentkeztek eddig Méltóságodnál a zsidó fajú egyének közül és Budapesten ezek hol találhatók.
Antall s.k.,
miniszteri osztálytanácsos."


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése